Don't give up! Mostanában egyfolytában e remek Noisettes nóta jár a fejemben. De hát ez csak egy az eheti háromból, így mindenképpen katt a továbbra. ;)
Hát igen: a Noisettes punkosabb első lemeze egy kiváló példa arra, hogy hogyan lehet a punkos szétszórtságot hangszeres popzenével úgy elegyíteni, hogy még stílusa is maradjon az egésznek, és lehetőleg semmihez ne hasonlítson. Ja és persze piszkosul slágeres legyen a végtermék. A többi albumukba még csak belehallgattam, de eddig egyértelműen a legelső viszi a pálmát. A mostani verzió, amit elhoztam nektek, egy élő előadás felvétele, ahol minimál technikával játszák el a dalt!
Noisettes - Don't give up
Aztán ma, azaz vasárnap Cseh Tamás napot tart a DunaTv, amit szerencsére végignézhetek, hisz nem kellett dolgozni mennem. Tényleg: az idő napos, de oltárira fúj a szél, akkor meg ugye ki akar fagyit venni?! Szóval itt van ez a Cseh Tamás, ami jelenség előtt már jó ideje állok teljesen értetlenül. Hatalmas felfedezendő terület, rengeteg dal, egyszerűen zseniális fazon. Szégyenlem is magam, hogy nem kisebb koromban kezdtem már bele a lemezek hallgatásába. Nem titok, hogy Bérczesi Róbert felől közelítettem Cseh Tamás felé, és most már teljesen érthető néhány videón látható viselkedése, satöbbi. Álarcot öltött, és szerencsére Cseh Tamás álarcát vette magára, annak minden őszinteségével és zavarodottságával együtt. Elég csak megnézni a Webcsatornás duplarészes interjút, utána meg Cseh T. bármelyik koncertjét: a hasonlóság kísérteties. Bár persze lehet, hogy ez eleve el volt rendelve, ugyanis Bérczesi anyja, miközben terhes volt vele, egyfolytában a Levél nővéremnek lemezt hallgatta. Jöjjön most Cseh Tamástól a Csönded vagyok.
Végezetül pedig egy klip, ami valószínűleg az év egyik legjobb videója lesz bármelyik díjátadón. Az előadó Lily Allen, a szöveg bájosan obszcén néha, műbotrány persze kell, de maga a film több, mint remek. Sajnos a videoklippet nem tudtam ideszúrni, így be kell érnetek egy linkkel. De megéri, szóval miért is ne kattintanátok rá mondjuk erre itt! ;)
